Ünnepi szentmise a Székesegyházban
Minden nap tegyünk egy lépést az Úr felé - buzdította híveit Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök hamvazószerdán.
"Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel" - ezzel a gondolattal veszi kezdetét hamvazószerdán a nagyböjt, amikor a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára. Az elcsendesedés, elmélkedés, önvizsgálat, imádság, megtisztulás ideje vette kezdetét, az ebben való előrehaladásra mutatott Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök is a hamvazószerdán reggel kilenc órától, a Székesegyházban bemutatott szentmisén. "Akik eljöttünk hamvazószerdán szentmisére, úgy érzem, komolyan akarjuk azt a megtisztulást, amit az egyház is akar, amit Isten kínál fel mindenkinek nagyböjt idejére. Testi-lelki megerősödésünket akarjuk az Istennel való közeledésben. Kérjük ezért Istentől a megújulás kegyelmét" - vezette be a gondolatot a püspök a szentmise elején.
Schönberger Jenő püspök kiemelte, nagyböjt nem a szomorúságnak az ideje: "Bár eltölt bennünket a bűneink miatti fájdalom amikor imádkozunk és arra gondolnunk, hűtlenségünkkel milyen sokszor megbántottuk Istent, soha nem szabad, hogy a szomorúság erőt vegyen rajtunk. A lemondást sem szabad szomorúan tennünk. A keresztény ember nem szomorú szent, hanem még a böjtölés idején is áthatja a remény, annak a boldogságnak a tudata, hogy önmagunkat mi nem tudjuk megváltani, de Krisztus megváltott bennünket. Az egész nagyböjtben át kell hasson minket ez a tudat. Itt az alkalom, Isten elindít minket a megtérés útján és minél közelebb kerülünk Istenhez, annál inkább el kell töltenie lelkünket a boldogság, hogy Istennel élni jó. Őt akarjuk a lelkünkbe befogadni, és Vele együtt a rendet, a boldogságot, az örömöt is. Ha beengedem a szívembe, akkor leszek igazán boldog keresztény. Az önátadás nem megy egyik percről a másikra, ez egy komoly folyamat, hosszú út. A nagyböjt negyven napig tart, minden nap tegyünk egy lépést az Úr felé."
A hamvazószerdai szentmise különlegességeként az igeliturgiát követte a bűnbánat liturgiája. A pap, a hozzá járuló híveknek homlokára jelet tett, ők ezzel a jellel léptek ki a templomból, és bár a homlokukról a kereszt idővel eltűnik, a lelkükbe rajzolt kereszt a nagyböjti imában egyre fényesebb.
